Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Közmondások

 

img182.jpg

Közmondások

Az alma nem messze esik fájától.
Egy rothadt alma száz jót is elront.
Cserebogár nem jó csősze a cserjének.
Ki mint vet úgy arat.
Fűzfahegedűhöz nádvonó illendő.
Nem látja fától az erdőt.
Tisztaság: fél egészség.
Rend a lelke mindennek.
Imádkozzál és dolgozzál.
Amilyen a munka, olyan a jutalom.
Munka után édes a nyugalom.
A szegénység nem szégyen.
Nincsen rózsa tövis nélkül.
A munka nemesít.
Aki nyáron nem gyűjt, télen koplal.
Legjobb szakács az éhség.
Sok beszédnek sok az alja.
Más kárán tanul az okos.
Kevésből is sokat ért az okos.
Többet ésszel, mint erővel.
Jobb kétszer kérdezni, mint egyszer hibázni.
Embernél a munka, Istennél az áldás.
Addig hajlítsd a fát, míg vessző.
Szántatlan földön gaz szokott teremni.
Szorgalom – gazdagság; henyélés – szegénység.
Ép testben ép lélek.
Senkinek se repül a szájába a sült galamb.
Szegény úrnak galambdúc a mészárszéke.
Holló fészkén hattyút keres.
Sok lúd disznót győz.
Akármeddig neveled a libát, csak egy lúd lesz ebből.
Sok sas, sok dög.
Sas nem fogdos legyet.
Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka.
Csereg a szarka, vendég jön.
Ember tervez, Isten végez.
Amilyen az ember, olyan a munkája.
Addig hajlítsd a fát, míg fiatal.
Ki-ki söpörjön a maga háza előtt.
Más szemében a szálkát megleli, a magáéban a gerendát feledi.
Ne szólj szám, nem fáj fejem.
A legjobb útitárs a becsületesség.
Étel, ital, álom szükséges e három.
Ki korán kel aranyat lel.
Kellemetlen ott a kincs, hol egészség nincs.
Holló a hollónak nem vájja ki a szemét.
Végórája ütött a boldogságnak, ahol tanyát adnak a viszálykodásnak.
Ki-ki saját szerencséjének kovácsa.
A tudomány a szegénynek is palotát rak.
Amelyik tyúk sokat kárál, keveset tojik.
Több szem többet lát.
A jó pap holtig tanul.
Észt nem árulnak a vásáron.
Ne ítélj, hogy ne ítéltessél.
Okos embernek mindenhol van keletje.